Mesék az autóbontóból-, avagy van élet a halál után?

Az autótulajdonosok jól tudják, az első verda hihetetlen módon a szívéhez tud nőni az embernek. Ez a jelenség akkor igazán releváns, ha a szóban forgó gépjármű része volt a mindennapjainknak, tanúja a nagy sikereinknek és bukásainknak. Bizony, a szeretett kocsi rengeteg emléket hordoz az életünk nagyobb mérföldköveiről, az itt-ott lévő külső és belső horzsolások, sérülések pedig ezer meg egy történetről regélnek. Az első igazán szeretett autó atmoszférájában még ott lebeg azon a bizonyos fontos randin lopott csók íze, a kínai kaja által ejtett egykor élénk színű, ma már csak halovány folt, a kisbabánk illata, amit még akkor is lehet érezni, ha a szóban forgó csöppség időközben felnőtt, és már ő is saját autóval és családdal rendelkezik.

Bizony, az autó jóval több, mint az eszköz, ami A pontból B pontba szállít minket- az autó családtag. De sajnos az idő szörnyű vasfoga nem válogat, nem kímél semmit és senkit, így megrágja és megemészti azt az eszközt és tárgyat is, amely sok esetben már olyan idős, hogy csak a legelszántabb erőfeszítés és a mély szeretet tartja még működésben. Az ilyen esetekben – bár elsőre valószínűleg a gondolat is sértő lesz – az autóbontó jelenti az egyetlen olyan opciót, amelynek keretén belül a szebb napokat is látott, hűséges társ méltó módon búcsúzhat e siralomvölgytől, ami történetesen a mi világunk. De mi is történik tulajdonképpen a kocsival az autóbontóban? Nos, e cikkben néhány rövid pontban összeszedtük azokat a lépéseket, amelyeken a szeretett verda át kell, essen, ha beteljesedik a végzete.

A könnyes szemű, elérzékenyült olvasóinknak hadd szolgáljunk egy kisebb spoilerrel: van élet az autóbontó után, a családtagként kezelt kocsi pedig ilyen-olyan alkatrész formájában, de még szolgálhatja az igényeinket, persze, ha azt mi is úgy akarjuk. Tehát, ha eljön az a szomorú idő, hogy utoljára ülünk az autónk volánja mögé, és elszállítjuk azt a választott autóbontóba, érdemes tudni, hogy az ott dolgozó szakemberek először is szárazra fektetik. Hogy ez mit jelent? Nos, a szerelő brigád zsargonjában a „szárazra tevés” azt a folyamatot jelöli, amikor az autóból leengedik a folyadékokat- üzemanyag, fagyálló, olaj, hűtővíz, stb.- és azt az annak megfelelő veszélyes hulladék címkéjével ellátva megfelelő kezelésben részesítik.

A második lépés ennél jóval komplexem, ugyanis az autót szelektíven alkatrészeire kell szedni: külön kupacba kerül a műanyag, a különféle textilek, az újrahasznosítható vas és a gumiabroncs- meg persze azok az alkatrészek, amelyek jó állapotuknak köszönhetően még felhasználhatóak a jövőben is. Mivel a járműből szép számmal maradnak meg olyan alkatrészek, amelyeket fel lehet még hasznosítani, a történet kicsit olyanná válik, mint a keleti népek hitvallása: a soha véget nem érő körforgásban való újjá születés. Bizony, az a bizonyos szív – a motor-, ami egykor az Ön és a kiscsaládja kényelméért dobogott, most felújítva, leporolva és megspékelve egy kis kakaóval, talán egy másik szerető, kedves párt tesz végtelenül boldoggá. Ha ezt lelkiismeretes tulajdonosként így könyveljük el magunkban, a ridegnek vélt autóbontó is átértékelődik a szemünkben.

yatoo